MG: a ZS megéri a „zsét”

Az idők változnak, s olykor egészen meglepő fordulatoknak, átalakulásoknak lehetünk tanúi az autóiparban – vendégszerzőnk a kínai MG egyik újdonságát tesztelte.

Emlékszem, sok-sok éve egyszer majdnem vettem egy MG Rovert. Alighanem 45-öst. Annyi bizonyos, hogy fenemód kívánatosnak tűnt az „ara”, ám amikor jótanácsért felcsörögtem azt az autószerelőt, aki soha nem az átverésben jeleskedett, hanem az alázatos munkavégzésben, mi több, mint egykori ralis, mindenért rajongott, aminek négy kereke van, meglepetésemre, leteremtett. „Tilos!” – mondta, majd hosszasan szapulta a márkát. Annyit azért elismert, hogy tényleg szépek, de csak ezt az egyetlen pozitívumot vélte meglátni, felfedezni. Tudomásul vettem hát, hogy ha jót akarok magamnak, megfogadom az élesszemű „guru” tanácsát, és nem álmodozom tovább. Inkább üzembiztos Opelre váltottam.

Tőke, injekció

Az idők azonban változnak, s olykor egészen meglepő fordulatoknak, átalakulásoknak lehetünk szemlélői, tanúi. Ha most döntenék MG vásárlása mellett (soha se mondd, hogy soha!), már nem telefonoznék össze-vissza. Tesztutam során ugyanis az új MG ZS jelű szabadidőautója meggyőzött.

A kínai, SAIC Motor Corporation csődhelyzetből rángatta ki, formálta újjá a megtépázott márkát, melyben egy brit legendát tisztelhettünk, amit Cecil Kimber, autótervező alapított az 1920-as években. Elkélt hát a kínai tőkeinjekció. S lám, már újra ott tartunk, hogy pofás, modern, messze nem unalmas járgányokkal „tarolnak”. Legalábbis az első hazai adatok (is) azt mutatják, hogy beindult az üzlet.

Olyannyira, hogy a napokban az MG HS is lelepleződött a Várkert Bazárban. Nem volt időm - és szerencsém - jelen lenni a premieren, de az első fotók dinamizmust, további jó formát sugallnak. A formaterv passzol az európai elvárásokhoz, ízlésvilághoz. Kína tehát valamit nagyon megtanult…

Én azonban most (még) a ZS jelzésű MG-t vettem górcső alá. S mint utaltam rá, kellemesen csalódtam. Ez az 1498 cm³-es, 1685 kilogrammot nyomó benzines gépsárkány a maga „03 narancs” színével bármerre jártam, figyelmet keltet. Régen tapasztaltam már ilyet! A benzinkutas, a kútnál mellettem tankoló „kolléga”, a jó- és rossz szomszéd egyaránt megszólított, s minden részletre kíváncsiak voltak a jövevénnyel kapcsolatban. Én pedig azon vettem észre magam, hogy botcsinálta módon, az MG reklámemberének csaptam föl. Mert hát nem volt miért ekéznem a gépkocsit, ami mérsékelten fogyasztott, kulturáltan járt (azt nem mondom, hogy eszeveszett módon pörgött, de minek tenné, hiszen esetünkben ez nem elvárás), a futóművét úgy hangolták, hogy hercigen vegye a hazai akadályokat (is); menetzaj se játszik, a váltó se okoz kellemetlenségeket, a kormánymű pontos.

Biztonságos, acélos

Tudom, esete/ízlése válogatja, de számomra a műszerfal kialakítása, a digitális műszeregység, avagy a navipult külleme, megjelenése is bejött. (Mondjuk, nem egy szélvészen kapcsoló masina, az igaz.)  A SAIC motornál a piros cérnát sem feledték…

A mérsékelt árazáshoz képest - persze e téren csak a mai veszedelmes viszonyokhoz képest beszélhetünk példás visszafogottságról: az alapkivitel ára így is 6 849 000 HUF, lapzártáig - nem kevés a biztonságot szavatoló „holmi”, így holttérfigyelővel is számolhat a vásárló, s ama gyári információ sem hangzik rosszul, miszerint: „a karosszéria torziós merevsége 18 400 Nm, az energiaelnyelő karosszériaelemek pedig teljes egészében nagy szilárdságú acélból készülnek”.

A beltérrel ki voltam békülve, amiként a 448 literes csomagtérrel is. Utóbbi természetesen tovább „legózható”, bővíthető; bár ez napjainkban jogos (minimum) elvárás a családbarát SUV-ok piacán.

szöveg és fotó: Szabó Zoltán Attila