2020. November 28. | Stefánia
Előző

Goodwood: pályáról az országútra...

Következő

„Paneles” kabrió a BMW-től...

Hidrogénautózás pápai áldással

A Toyota Németország vezére szerint nem a villanyautó fogja megmenti a világot, hanem a hidrogén alapú autózás.

 

Miután Ferenc pápa közismerten elkötelezett híve a globális környezetvédelemnek, a Toyota egy melléktermékként csupán tiszta vizet kibocsátó hidrogén üzemanyagcellás Mirait ajándékozott minap a Szentatyának, amelyet kifejezetten Őszentsége mobilitási igényeihez terveztek.

 

A vatikáni pápai rezidencián rendezett átadó ünnepségen jelen volt a Japán Katolikus Püspöki Konferenciát képviselő Domenico Makoto Wada tiszteletes és Seiji Okada, az Apostoli Szentszék japán nagykövete is. A pápamobil 5,1 méter hosszú és 2,7 méter magas (a tetővel együtt), így a pápa állva utazhat a járműben, és az emberek jól láthatják őt. A Mirai modell – amelynek neve japánul ‘jövőt’ jelent – az első sorozatgyártású hidrogénhajtású szedán, amit 2014-ben mutatott be a vállalat. Ezt a valóban nulla károsanyag-kibocsátású autót hidrogén üzemanyagcellás rendszer hajtja; a hatótávolsága mintegy 500 kilométer, és működésének egyetlen mellékterméke a víz.

 

A hidrogénhajtással kapcsolatban a Toyota Németország vezére, Alain Uyttenhoven elég sarkosan fogalmazott: szerinte biztos, hogy nem a villanyautó fogja megmenti a világot, főleg nem Németországban, ahol az energiamix alapján jelenleg az áram még mindig 50%-ban fosszilis alapon állítódik elő. Ami igazán számít szerinte, az a „well-to-wheel” („olajkúttól a kerékig”) egyenleg. Kiállt a Toyota stratégiája mellett, ami a hidrogén alapú autózásban látja a jövőt, ahol "nem kell 800 kilónyi akkut magunkat vinni ahhoz, hogy 700 kilométer hatótávunk legyen." Gyors áttörést ugyanakkor nem vár ebben a kérdésben.

 

A kereskedelem átalakulásról is érdekes és releváns gondolatokat osztott meg. Meglátása szerint az online autókereskedelem nem lesz egyeduralkodó, de a szerepe értelemszerűen nőni fog, ugyanakkor a klasszikus, emberi interakciókra is építő kereskedelmi gyakorlat is velünk fog maradni. A hagyományos kereskedői feladatok ugyanakkor át fognak alakulni, és inkább szolgáltatóként kell felfognia magát annak, aki ebben a bizniszben túl akar élni. „A digitalizáció már ma megváltoztatta az autóvásárlás kultúráját. Régen tonnaszámra kellett katalógusokat az érdeklődőkhöz juttatni, ma célcsoport specifikus megszólításra van szükség, social media csatornákon keresztül.” Uyttenhoven szerint egyre kevesebben akarják az autóbirtoklással járó rizikókat magukra venni, és csak a használati értékre fókuszálnak, ami a bérleti, lízing és előfizetéses konstrukciókat előtérbe fogja helyezni.

 

Mondandójában kitért arra is, hogy őszinte környezetvédelmi mérlegre kellene törekedni. Az elektrifikálás a Toyotánál ma már a norma, az új autók 60 százaléka az EU-ban hibrid hajtással talál gazdára. Az adófizetők pénzén szubvencionált elektromos autózást ugyanakkor kritikusan nézi a német Toyota vezére: „A törvényalkotó úgy döntött, hogy szabályozni és irányítani akarja a piacot. A szubvenciók nélkül teljesen máshogy nézne ki a német autópiac.”

Ha a hazai helyzetet vizsgáljuk, mindez úgy néz ki, hogy - nyilván a szubvenciók elégtelenségének következményeként - az itthoni elektromos járműpark mindössze 1,2%-a fog hozzájárulni Magyarország 2020-as előre jelzett teljes személygépkocsi járműállományához. Ami pedig a hidrogén üzemű autózást illeti, még rosszabb a helyzet: miközben a hidrogén töltőállomások gombamód szaporodnak Európa-szerte, a hazai szakpolitikai 2020-ra minimum két magyarországi töltőállomás megnyitását irányozta elő.

Tóth Gábor Ákos

Előző

Goodwood: pályáról az országútra...

Következő

„Paneles” kabrió a BMW-től...

Kövess minket!