Elegancia nagy hatótávval

A prémium márka új modelljének Sportback kivitele akár már 600 kilométert is képes megtenni egyetlen töltéssel.

 

Az Audi közel négy éve, vagyis az Audi e-tron bevezetése óta következetesen halad az elektromobilitás útján, ennek következő állomása a most hazánkba is megérkező Audi Q8 e-tron modell. Az autó legfontosabb újdonsága, hogy a korábbi Audikhoz képest nagyobb akkumulátorcsomaggal is elérhető, így Sportback kivitelét választva akár 600 kilométert is megtehetünk egyszeri töltéssel. Az új technológia azt is lehetővé teszi, hogy az akkumulátor a megfelelő töltőegységre csatlakoztatva akár 31 perc alatt is képes 10-ről 80 százalékra feltöltődni.

 

A Q8 e-tron az Audi második olyan tisztán elektromos modellcsaládja az e-tron GT után, melyből sportváltozat is elérhető: az SQ8 e-tron modell a maga három motorjával és 370 kW-os (496 lóerő) teljesítményével egyszerre képviseli az S/RS modellek jelentett sportos tradíciót, és az e-tron modellek tisztán elektromos meghajtású, karbonsemleges, fenntartható mobilitását.

 

Elektromos SUV kínálatának csúcsmodelljét az érdeklődők először a hétvégi Art&Antique kiállításon tekinthették meg Budapesten, a Bálnában. A hazai közönség számára nyilván külön öröm a tudat, hogy az autót magyar, Győrben készült elektromos motorok hajtják.

 

Nem kérdés, hogy az elegancia, a prémium élmény fenntartása és a hatótávolság növelése egyidejűleg igen csak nagy kihívás az e-mobilitás úttörői számára. Egy másik vezető márka, a Ford éppen ezért nemrég egy új megközelítéssel állt elő a dilemma feloldására. A megoldás kicsit hasonlít a lakások infra panel fűtéséhez – ez nyilván nem véletlen, hiszen az otthonok energiaszámlái megugrottak a közelmúltban, aminek ellensúlyozására számos alternatív megoldás létezett eddig is, ám ezek most érthető módon felértékelődtek.

 

Az elektromos autók fűtésének alapja jelenleg az utastérbe meleg levegőt fújó nem túl takarékos klímarendszer – pedig helyette az utastér felületeit is fűthetnénk. Itt részben azokról a felületekről van szó, amelyekkel az utasok közvetlenül kapcsolatba kerülnek, részben pedig azokról, amelyek továbbsugározzák a hőt az autóban ülők felé.

 

Mindegyik megoldás közös jellemzője, hogy az akkumulátorról működnek, de a mérnökök rájöttek, hogy a felületek (ülés, karfa, fejtámla) melegítése 13 százalékkal kevesebb energiát igényel, mint a szokványos légkondicionálás. Ezzel a megoldással egy tipikus feltöltésből öt százalékkal nagyobb hatótávolság hozható ki, ami egy év alatt már extra kilométerek százait jelentheti. Reméljük, hogy a jelenleg egymással versenyző márkák az innovációban egymást erősítik majd, hiszen úgy tűnik, az akkumulátoros autózás prioritása immár eldöntött tény a „klímaérzékeny“ politikai döntéshozók számára.

Tóth Gábor Ákos