2021. Szeptember 16. | Edit
Előző

Mozogjunk okosan!...

Következő

Megelőzés, ön-és szűrővizsgálat...

A vízibalesetek elkerülhetők

Az elmúlt időszakban megsokasodtak a vízibalesetek, különösen fájó, hogy több gyerek is életét veszítette fürdőzés közben, vagy csak a gyors, szakértői segítségnek köszönhetően kerülhették el a tragédiát. Sokan csak legyintenek, vagy még ennyi fáradtságot sem vesznek, ha a strandolások kapcsán tett szakértői intelmek kerülnek szóba, mondván, mi baj történhet egy sekély vízben? Nem árt azonban tudni, akár bokáig érő vízben is meg lehet fulladni, ha a száj-, vagy az orrnyílás egy szerencsétlen pillanatban víz alá kerül. A témáról Dr. Moravcsik Bence Balázst, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd-traumatológus szakorvosát kérdeztük.

 

Sok esetben nem vesszük figyelembe a szakemberek intelmeit, tele hassal, nem megfelelő úszótudással, alkoholos befolyásoltság alatt megyünk be a vizekbe, a szervezetünk pedig sok esetben nem képes megküzdeni a váratlan sokkhatásokkal. Legyintünk a mentőmellényre, túlértékeljük a képességeinket, tele hassal ugrunk fejest. A szülőknek azzal sem árt tisztában lenni, gyermekük milyen úszótudással rendelkezik, még akkor is, ha egyébként sekély partszakaszon strandolunk.

 

Nem mérjük fel reálisan a környezetet

A traumatológus szakorvos szerint a vízbefulladás két okból történhet meg. Az egyik klasszikus példa, amikor a légutakba víz kerül és a bajba jutott nem tud önerőből sokkhatás, fáradtság, fizikai behatások, esetleg a képességek hiánya miatt a vízfelszín felé kerülni és levegőhöz jutni. Másrészt sok balesetben egy váratlan esemény, például a hideg okozta sokkhatás, egy mélyedés a vízmederben, vagy éppen túl sekély, esetleg erős sodrású víz okozza a bajt. A pánik csak ront a helyzeten, hiszen ilyenkor a levegővétel sem megfelelő, a tüdőt pedig víz árasztja el.

 

„Nyáron szeretünk beugrani a vízbe, de felhevült testtel mindez kifejezetten veszélyes. A hirtelen jött hideg fulladáshoz vezethet, de életveszélyes szívritmuszavart és keringésleállást is okozhat. A hideg ráadásul negatív hatással van a gégére: görcsös állapotot idézhet elő, amely a légzés megállását is előidézheti. Sokan azt sem veszik figyelembe, hogy pontosan milyen mélységű vízbe ugranak be. Nyakcsigolya-sérülés és így azonnali bénulás, koponyasérülés is adódhat egy nem jól felmért, vagy eleve figyelmen kívül hagyott vízmélységből.

 

Sokszor elhangzik az is, hogy étkezés után ne menjünk vízbe, mert mindez megterhelő a szervezetünknek. A nyaralók többsége azonban nem látja ennek a veszélyeit. Emésztés közben olyan fiziológiai állapotba kerül a szervezet, amely a hideg víz hatására megterhelheti a szívet, ez pedig szívritmuszavart, és azonnali fulladásveszélyt is okozhat. Csúszdázás közben pedig a gravitációs erők miatt a folyadék és az étel visszajut a légutakba, amely szintén fulladásveszélyt okozhat” – mondta Dr. Moravcsik Bence Balázs, aki nemrég maga is részt vett egy 4 éves kisfiú újraélesztésében.

 

A szakember szerint többnyire felelőtlenség és figyelmetlenség okozza a vízibalesetek nagy részét: a nem megfelelő úszótudás, a saját képességek túlbecsülése, a fáradtság, a vízbiztonság hiánya az, amely a legtöbb esetben a baleset, vagy a tragédia hátterében áll. A vízimentők és a rendőrség is rendszeresen kampányol azért például, hogy kajakozás, SUP-ozás, vízibiciklizés közben viseljünk mentőmellényt, de azzal sem árt tisztában lenni, milyen mély vízbe akarunk épp bemenni. A természetes vizek a legfélrevezetőbbek, hiszen egy lassan mélyülő víz például hamis biztonságérzetet adhat.

 

Fontos a mielőbbi újraélesztés

De mit tegyünk, ha a közelben megtörténik a baj? Mesterséges vizek esetében, strandokon előírás a szakvégzettséggel rendelkező úszómester, de addig is, amíg megérkezik, segíthetünk stabilizálni a bajba jutott állapotát helyzetének javításával. Természetes vizeknél már nehezebb a helyzet, hiszen nem szabad megfeledkezni a saját biztonságunkról és életünkről sem. Egy fuldokló nem mérlegel, pánik hatása alatti viselkedésével megmentője életét is kockáztatja. Csak magabiztos úszótudással és vízbiztonsággal induljunk valaki megmentésére.

 

„Előfordulhat, hogy nem érkezik időben segítség, az oxigénhiány azonban károsíthatja az idegsejteket, amely agykárosodáshoz, de akár halálhoz is vezethet. A Heimlich fogás segítségével – amikor a rekeszizom alá nyúlva a hasüreg felől préseljük ki a maradék levegőt -, lehetővé tehetjük, hogy a folyadék, ételmaradék, idegen test távozzon a légutakból. Másrészt fontos lehet az újraélesztés, ameddig nem érkezik meg a mentő, vagy más szakszerű segítség.

 

Az újraélesztésnek vannak szabályai, de ha nincs benne gyakorlatunk, ne a saját félelmünk akadályozzon meg abban, hogy egy életveszélyes állapotba került személyen segítsünk. Ha a balesetes eszméleténél van, akkor is mentőt kell hívni, mert órákkal a fuldoklásos eset után is kialakulhat olyan állapotromlás, amely azonnal kórházi ellátást igényel. A tüdőn keresztül bekerülő víz, a szervezetbe felszívódba légzőrendszeri, keringési- és veseproblémákhoz vezethet” – tette hozzá a traumatológus szakorvos.

 

Nagyobb a felelősség strandolás, fürdőzés közben a szülőkön is és valljuk be, sokszor túl nagy bizalmat szavaznak csemetéiknek. Legyünk tisztában gyermekünk úszótudásával, ne veszítsük el a tekintetünkkel, ha bemegy a vízbe és legalább egy órát várjunk étkezés után, mielőtt visszaengedjük pancsolni, vagy a csúszdára.

 

Előző

Mozogjunk okosan!...

Következő

Megelőzés, ön-és szűrővizsgálat...

Kövess minket!