Sőregi Anna: Széki versek

A Táncháztalálkozó alkalmából a Fonó gondozásában megjelent Sőregi Anna első szólólemeze Széki versek címmel. Az album igényes kivitelű könyv formátumban látott napvilágot, így a zenét hallgatva és a szövegeket olvasgatva elmerülhetünk Korniss Péter legendás, Széken készül fotósorozatnak néhány emblematikus darabjában, valamint Bezzeg Gyula, a művésznőről készült művészi fotóiban is. A kiadvány kapható a Fonó webboltjában és a terjesztőknél, a Táncháztalálkozón a Lemezei CD standnál.

 

„Amikor a lemez anyagával foglalkozni kezdtem, Szék felgyűjtöttségének köszönhetően a bőség zavara fogadott. Nemcsak a szövegek nagy mennyisége, ezerfajta variációja árasztott el, mint a tengervíz, hanem az érzelemből fakadó, különleges előadási stílus, hangvétel, hangszín is, ami a múlt széki énekeseire általánosan jellemző, és a szövegeket oly kifejezővé, élettel telivé teszi a korai Pátria lemezek Lajtha-féle gyűjtéseitől kezdve a legutóbbi időkig.

 

Minden nagy énekes egyéniség ugyanis egy adott dallamra saját ízlése, sorsa szerint énekli rá a szövegeket, ezért is olyan személyes hangúak. Ungvári Mártonné Prózsa Zsuzsát, Sípos György Sándorné Juhos Zsuzsát, Papp Mártonné Fülöp Máriát, Csorba Jánost, Szabó Varga Györgyöt, Székely Ferencet ilyen szempontból is mestereimnek tekintem, még ha sajnos nem is találkozhattam velük. Az az eltűnt világ azonban, amit ők éltek, és életükkel, művészetükkel képviseltek, számomra – és remélem, sokak számára – olyan értéket képvisel, amit mai életemben is szívesen látok viszont. Szóljon az ő emlékükre is ez az örök zene."

 

Ha egy táncházba járónak Szék nevét emlegetjük, szinte biztos, hogy Korniss Péter ’60-as, ’70-es években készített, emblematikus fényképei jelennek meg belső képernyőjén. Korniss széleskörű ismertségét tekintve, valószínűleg nem csak ők emlékeznek a képeken szereplő füstös, kis parasztházbéli szobákra, ahonnan a táncház-modell e fotóknak is köszönhetően, világhódító útjára indult.


Ezt a régi mintát a városi táncházakban azonban sokan elfelejtették, vagy talán fel sem merült bennük, hogy ez a szórakozási forma szorosan kötődött (nem csak Széken) a párválasztás időszakához, amikor a lányok kivirultak, a legények már konfirmáltak (a reformátusoknál), de még nem vitte el őket az akkoriban kötelező, testet-lelket megváltoztató katonaság. Ez a tizenéves kor minden ember életében az egyik legmeghatározóbbak közé tartozik, talán ez is magyarázza a lemezen szereplő szövegek tiszta, érzelemgazdag, a szerelemhez és jellemzően a párválasztáshoz kötődő, mindent befonó és átfogó burjánzását.

 

Sok esetben e versben megfogalmazott érzelmek a 19. század költőinek mesterműveiből szakadtak ki és kezdték élni folklorizálódott életüket, hiszen a „nemzeti ébredés” mai szemmel talán naiv hitű szellemisége rokon vonásokat mutat egy akkori paraszt fiatal szellemiségével. Az sem kizárható, hogy a nemzeti ébredés költőit a „régi magyar világban” (a második bécsi döntést követő négy évben) még tanították a széki iskolában, így sok versszöveg beszűrődése a helyi folklórba innen eredeztethető. E költői világ őszintesége, és hozzám, egy 21. századi fiatalhoz is szóló üzenetei régóta magával ragadtak.

 

Nem igaz ugyanis, hogy a múlt feneketlen kútjából nem meríthetünk a magunk okulására, hogy a mai mobiltelefonos képernyővilágban a régi fiatalok nem üzennek számunkra is érvényes tanulságokat. A múltat ugyanis nem eltörölni kell, ezek az örök érvényű üzenetek a mindenkori „új világban” is érvényesek, az emberi természetnek olyan bugyraiból hoznak mondanivalókat, amelyek az európai kultúrában az elmúlt ezerévek során kevéssé változtak.

 

Közreműködők:

Sőregi Anna ének, Halmos Attila hegedű, ének (1, 2, 3), Gombai Tamás hegedű (5), Árendás Péter háromhúros brácsa, ének (2,3,5), Havasréti Pál nagybőgő, kisbőgő, cselló, ének (2,3,5), Juhász Zoltán furulya  (4), Liber Endre cimbalom  (1), Kelemen László harmónium  (3), Szabó Annamária ének (3), Sípos Márton köszöntő (3)