2020. November 27. | Virgil
Előző

Sue Fabisch: Anyatigrisek...

Következő

Agresszivitás és kifinomultság...

Linda Vista

Tracy Letts a kortárs amerikai drámairodalom egyik legelismertebb alakja. Keszég László rendezésében Magyarországon most először látható a Linda Vista című vígjáték, Lőrinczy Attila fordításában, Harsányi Attilával a főszerepben.

 

Linda Vista nem egy nő, hanem a kaliforniai San Diego egyik óceánparti lakónegyede, ahová az ötvenéves Wheeler (Harsányi Attila) egy katasztrófával felérő válás után beköltözik. Mindazonáltal nők nagyobb számban jelennek meg a történetben, hiszen a romjaiban heverő fotográfus változatos párkapcsolati kísérletek útján igyekszik talpra állni.

 

Keszég László rendező így nyilatkozott a darabról:

– Én is éppen egykorú vagyok a főszereplővel, ismerem ezt a periódusát az életnek. Az életközépi válság témája nem idegen sem egy amerikainak, sem egy magyar nézőnek, bármelyik kontinensen érthető – mondja a rendező. Hozzáteszi, a miskolci társulatban minden szerepre megvolt a tökéletes színész. – A főszereplő mellett nagyon komoly női szerepek vannak ebben a darabban, és a másik két férfiszereplőnek is megvan a drámai magja, megvan a szerepben az, amiért érdemes egy színésznek reggel felkelni – emeli ki Keszég László. – Ez nem a klasszikus hármas egység alapján működő dráma. Itt, akár egy filmben, több hónap telik el az első pillanattól az utolsóig, így olyan jelenetek sorát láthatja majd a néző, melyeket rendkívül professzionálisan kellett felépíteni, hiszen itt nincs vágás, itt nincs „tíz hónap múlva” felirat.

 

Harsányi Attila, akit Wheeler szerepében láthat a közönség, így vall a szerepéről:

Veszek egy nagy levegőt az elején, és kifújom a végén. Sokáig azt hiszi, hogy jól van, aztán történik valami, ami kibillenti az addigi életéből és onnantól borul minden. Patrick Süskind A Galamb című novellája jut mostanában eszembe róla: van egy férfi a rendezett életével és történik egy momentum – a galamb megjelenése – és ettől felfordul az élete, hiszen olyan dolog történt meg vele, ami eddig nem. Majd ezután még több félelem és elrontott dolog kezd feltörni belőle, amiért nem akar felelősséget vállalni. De persze talán mindannyian ilyenek vagyunk

 

Látunk egy embert elemeire szétesni, mint egy Ikea-bútort. Ez az Ikea-ember nem annyira stabil, mint egy igazi fából elkészített bútorzat. Kicsit olyan, mintha pont ilyen világban élnénk, minden össze van tákolva, látszólag stabilan áll egy személyiség a lábán, de lassan kiderül, hogy iszonyatosan ingoványos az élet, még akkor is, ha azt hiszed, hogy be vagy biztosítva minden oldalról. Elkezdenek kihullani a csavarok, és ez az Ikea-ember összeomlik.

 

Egy középkorú ember a nézőtéren valószínűleg el fog töprengeni egy-két dolgon az előadás alatt, hiszen biztos, hogy sok férfi életében már megjelent a kapuzárási pánik. Tarr Béla A torinói ló című filmjében van egy jelenet, ahol megy egy ló. Semmi más nem történik kilenc percig. Rájöttem, hogy ez a ló Wheeler: csak megy, mintha minden lepattanna róla, aztán egyszer csak eltörik a lábát és akkor megszűnik lónak lenni…de akkor mégis mi legyen…?

 

Szirbik Bernadett, aki Jules-t formálja meg az előadásban, e-ként nyilatkozott a szerepéről: – Wheeler kapcsolatai közül ez az, ami akár jó is lehetne, életük végéig tarthatna, működik a kémia is, de valamiért mégsem teljesedik ki. Jön egy másik nő, egy fiatal, aki izgalmasabb; ez talán nem egyedi eset, ha szétnézünk magunk körül, de persze nem csak ez okozza a kapcsolat végét – mondja a színművésznő. Jules életvezetési tanácsadó, aki másoknak tud segíteni, de a saját életére már nem lát rá ilyen tisztán. Az élet lehet, hogy a színpadon keresztül próbálja feldolgoztatni velem azt, ami a magánéletemben történt, hiszen akarva akaratlanul behozom azt a színpadra. Szerintem Jules olyan nő, amilyen én is vagyok, és még rengeteg nő a világon: szeret gondoskodni, ő a „mindenki” megmentője, a férfiaknak talán ez sok lehet. Örök probléma az, hogy mit akar a nő és mit a férfi. Karinthy szavaival élve „Férfi és nő. Hogy érthetnék meg egymást? Hisz mind a kettő mást akar - a féri nőt - a nő férfit.”

 

Színlap

szereplők:  Harsányi Attila, Nádasy Erika, Prohászka Fanni, Lajos András, Fandl Ferenc, Szirbik Bernadett, Rusznák Adrienn, díszlettervező: Árvai György, jelmeztervező: Szücs Edit, dramaturg: Lőrinczy Attila, zene: Zságer-Varga Ákos, ügyelő: Budai Réka, súgó: Reitter Krisztina, rendezőasszisztens: Pöltz Julianna, rendező: Keszég László                     

 

Előző

Sue Fabisch: Anyatigrisek...

Következő

Agresszivitás és kifinomultság...

Kövess minket!