Gyönyörködtető sokszínűség

Georges Simenon: A mérgezés

 „Simenon lélektani regényei súlyosak, tömörek, hihetetlenül változatosak, és olyan frappánsak, mint a jó popdalok.”– Luc Sante

Idilli vasárnap délután a vidéki Donge-villa napsütötte teraszán. Egy kecses kéz arzént perget François Donge kávéjába. A férfi életben marad, de élete legnehezebb kérdésére kell választ találnia: miért akarta megmérgezni őt a felesége, Bébé, akinek mindent megadott?

Ebben a regényben nem a tettes kiléte a kérdés, hanem a tett miértje. Folyik ugyan nyomozás, de leginkább a lelkekben és a múltban. Hogyan történhet meg, hogy két ember élete, akik boldoggá tehették volna egymást, vakvágányra fut?

Georges Simenon ismét bizonyítja, hogy egy lélektani regény is lehet éppen olyan izgalmas, mint a legfordulatosabb detektívtörténet.

NÉVJEGY

A belga születésű Georges Simenon (1903-1989) a francia nyelvű regényirodalom világszerte ismert alakja, műveit eddig ötvenöt nyelvre fordították le. A hatalmas siker Simenon legismertebb regényszereplőjének, Maigret főfelügyelőnek köszönhető. A világméretű sikerhez az is hozzájárult, hogy a regényekből számtalan filmadaptáció, majd pedig televíziós sorozat is készült. A bűnügyi regények némileg elhomályosítják az életmű más szeleteit. Simenon – saját szavaival élve – „kemény” regényeket is írt, amelyekkel az irodalmi körök elismerésére számított. Ha ez akkor nem is sikerült, az idő neki dolgozott: ma már biztosan kijelenthető, hogy Simenon a 20. századi francia regény egyik klasszikus szerzőjévé vált.

Christopher Buehlman: A fekete nyelvű tolvaj

„Az elejétől a végéig öröm volt olvasni. Végtelenül szórakoztató utazás egy világban, ami épp olyan iszonyatos, mint amilyen csodás.” – Anthony Ryan

Kinch Na Shannack kisebb vagyonnal tartozik a Szedők Céhének, amiért kiképezték a tolvajok mesterségére, vagyis a zárfeltörésre, késharcra, falmászásra, zuhanás tompításra, hazugság szövésre és csapdaállításra, valamint pár apróbb varázstrükkre. Muszáj törlesztenie az adósságát, ezért elrejtőzött a régi erdei út mellett, hogy kirabolja az arra járó utazókat.

Ma azonban Kinch Na Shannack rossz célpontot választott. Galva egy lovag, a kegyetlen goblinháborúk túlélője, és a halál istennőjének szolgálóleánya. A királynőjét keresi, aki eltűnt, miután az óriások lerohantak egy távoli, északi várost.

Kinch örülhet, hogy élve megúszta a sikertelen rablást, azonban a sorsa végzetesen összefonódik Galváéval. A tolvajt és a lovagot a közös ellenségek és a szokatlan veszélyek arra késztetik, hogy nagyszabású utazásra induljanak, amely során emberhúsra éhező goblinok és sötét vizekben vadászó krakenek várnak rájuk, a tisztesség pedig olyan fényűzés, amit kevesen engedhetnek meg maguknak.

NÉVJEGY

Christopher Buehlman a floridai St. Petersburgból származó író, humorista és forgatókönyvíró. Szinte minden évben járja az országot, közben fantasyt és horrort ír, illetve reneszánsz tematikájú fesztiválokon ad elő. Útján elkíséri felesége, Jenn, a mentett kutyájuk, Duck, valamint fekete macskájuk, Jane Mansfield, a szakavatott nindzsa. A fekete nyelvű tolvaj című fantasytől mindenki megőrült tavaly. Elképesztő visszajelzéseket kapott olyan szerzőktől, mint Anthony Ryan, Robin Hobb, Brent Weeks és Nicholas Eames, hogy csak a legismertebbeket említsük, de az olvasók is új kedvencet avattak.

Steven Saylor: Dominus  

„Saylor mesterien szövi egybe az ókori Róma igaz történelmét kitalált polgárainak életével és szerelmeivel.” – Daily Express

Steven Saylor harmadik Róma-nagyregénye az ókori Róma történetét mesélik el a Pinarius család szemszögén keresztül. A történelem legfontosabb pillanatait mutatja be rendkívül izgalmas cselekményvezetéssel.

Kr. u. 165: a Római Birodalom fejlődése eléri csúcspontját. Beköszönt az egyetemes béke – a Pax Romana – korszaka Britanniától Egyiptomig, Galliától Görögországig. Marcus Aurelius tartja fenn ezt az aranykort, aki legalább annyira filozófus, mint császár. A Pinarius család műhelye aranyozott szobrokkal és hatalmas, márványból faragott emlékművekkel járul hozzá a város ékesítéséhez. Ez a művészet és a józan ész kora. Csakhogy a történelem nem áll meg.

Az elkövetkező évek háborúkat, járványokat, tűzvészeket és éhínséget hoznak. A történelem legjobb császárait a legrosszabbak követik. Végtelen hullámokban támadnak a barbárok, akik egészen Róma városáig merészkednek. Katonák kaparintják meg a hatalmat, és a legmagasabb ajánlatot tevőnek adják a trónt. A birodalomban kitör a káosz.

Mindeközben a Pinarius család fennmarad, és ez javarészt a fascinumnak köszönhető, a Rómánál is régebbi talizmánnak, számtalan nemzedékük misztikus örökségének.

Végül még nagyobb katasztrófa sejlik fel a láthatáron. Bizonyos szekták a társadalom pereméről veszélyes, lázító gondolatokat terjesztenek. Meggyőződésük, hogy mindenki csak egy istent imádhat, az ő istenüket. Keresztényeknek nevezik magukat. Egyes császárok megtűrik őket, mások kegyetlenül leszámolnak velük. Aztán az egyik császár felfoghatatlan lépést tesz. Felveszi a kereszténységet. Constantinusnak hívják, és az általa elindított forradalom örökre megváltoztatja a világot.

Saylor százhatvan évet és hét generációt felölelő, az ókori Róma legélénkebb alakjait felvonultató eposza életre kelti az emberiség történelmének egyik legmozgalmasabb és legmeghatározóbb fejezetét, amelynek eseményei máig hatást gyakorolnak ránk.

NÉVJEGY

Steven Saylor Texasban született 1956-ban; gyermekkorában gyakran járt autósmoziba, ahol egy életre beleszeretett az ókori tárgyú filmekbe (Ben Hur, Kleopátra, Spartacus). A Texasi Egyetemen szerzett történész diplomáját a History Channel ókori Rómával foglalkozó műsorainak szakértőjeként is kamatoztatta. Gordianus, a Nyomozó főszereplésével eddig tizenhat kötete jelent meg, mellettük Róma, Birodalom és Dominus címmel az ókori Róma történetét feldolgozó, évszázadokat átívelő műveket is írt. Saylor 2007-ben járt először a Könyvhéten a Róma magyar nyelvű megjelenése alkalmából, majd négy évvel később ismét meglátogatta rajongóit. Amikor éppen nem a római levéltárakat bújja, a kaliforniai Berkeley-ben és a texasi Austinban él.