A kiállítás címét adó „green box” terét azok a nagyméretű akvarellképek jelölik ki, melyek Magyarország egyes védett és ritka növényfajainak utolsó megmaradt élőhelyeit ábrázolják – mocsár- és lápvidékeket, védett területeket. Ezek a területek a felszíni- és talajvíz természetes és mesterséges lecsapolása következtében mára egykori méretük 3%ára zsugorodtak össze, ami az itt élő fokozott védelem alatt álló fajok kihalásának veszélyével is fenyeget. Az airbrush technikával készült monokróm munkák az embertől elidegenedett tájakat tárnak elénk: egy olyan világot, ahol ember és természet koegzisztenciája már nem valósulhat meg, a természet még élő organizmusait csak relikviákként szemlélhetjük. A látogató és a látvány közti távolságot a képfelületek elé helyezett polikarbonát lemez teszi még hangsúlyosabbá – a nézőt az üvegház biztonságosnak vélt védelme mögé helyezve.

A kiállítás másik fókuszát azok a „növényportrék” jelentik, amelyek a portré műfaját megidézve növény és ember szerepcseréjével, a természet humanizálásával kísérleteznek. Az arcképfestészet több évszázados hagyományára, illetve a 19. században azt felváltó portréfotográfia műfajára reflektálva Mátyási a Vörös lista, azaz a kihalással veszélyeztetett, illetve már kipusztult magyarországi növények jegyzéke alapján készítette el kihalt fajok „képmásait”. A növények portréi a családi portréfalakhoz hasonló módon, kisebb-nagyobb keretekbe foglalva jelennek meg, ezzel jelezve létük múltbeliségét – a védett lápterületeket ábrázoló munkákhoz hasonlóan elszigetelve őket befogadójuktól. A portrék kivitelezését uraló szépia-hatás a természet ember általi esztétizálásának problémáját is felveti.

Mátyási Péter jelen kiállításon bemutatott munkái esetében a klasszikus anyaghasználat (akvarell, akril) mellett olyan technikai és formai megoldások is megjelennek, mint az üregkamrás lemezek és speciális növénynevelő fények használata, a képkeretek installatív alkalmazása, vagy az ovális képformátum. Ezekkel az eszközökkel az alkotó a természethez való elidegenült viszonyunk újragondolását ösztönzi. Mátyási munkái rámutatnak arra a problémára, hogyan fosztjuk meg természeti környezetünket életteliségétől – beérve azzal, hogy csak emlékképük marad utánuk.

Helyszín és időpont: Ani Molnár Gallery, 2019. április 11- június 22. (keddtől péntekig 12 és 18 óra, szombaton 11 és 17 óra között)